Hírek

Karbantartás elmélet : TPM - Just in Time - 5S - beszéljünk inkább magyarul! Első rész


Rengeteg információ található az interneten a "karbantartás" szóra keresve. Én mégis azt gondolom, a szakirodalom jelentős része az elméleti oldalról közelíti tudományosan a karbantartás elméletet és inkább az látszik hogy a gyakorlatban nem ilyen egyszerű a "kaptafa" alkalmazása. Az ÉLET sokszor egészen más irányelveket követel egy termelő üzem vezetőjétől ma Magyarországon és sajnos a "karbantartás" szó hallatán inkább a "pénzkidobás" szóra asszociál.

Nézzük csak meg az elméletet:

1. Meghibásodásig tartó üzemelés                         

Az egyik legegyszerűbb üzemeltetési stratégia, mely gyakorlatilag annyit jelent, hogy a berendezést addig üzemeltetünk, amíg az meg nem hibásodik.

Meghibásodás esetén a tönkrement alkatrészt kicseréljük, majd folytatjuk az üzemeltetést.

A meghibásodásig való üzemeltetés sokáig a legelterjedtebb gyakorlat volt. Jellemzője, hogy a javítási költségek viszonylag magasak, a nem tervezett termelés-kiesés, a gép sérülése, a másodlagos meghibásodások a helyzetet súlyosbították.

A menedzsment és a karbantartás vezetőinek munkáját a gépek váratlan meghibásodásai irányítják, és általában bizonytalan információk állnak rendelkezésre a gépek állapotáról. Ennek következtében gyakorlatilag lehetetlen tervezni a javításokhoz szükséges alkatrészek raktárkészletét, vagy ami még ennél is rosszabb, nem lehet megítélni a termelő rendszerek, és az egész termelés megbízhatóságát, rendelkezésre állását.

 

Mely gépeknél alkalmazható a meghibásodásig tartó üzemeltetés?

1. Ahol a hibából eredő termeléskiesés nem okoz jelentős anyagi kárt.

2. Ahol egyszerű, olcsó alkatrészekből épül fel a berendezés és emiatt nem érdemes alkalmazni a drágább karbantartási stratégiákat. Nyilván pl. egy nagyteljesítményű egyenáramú motort semmiképp nem szabad meghibásodásig üzemeltetni, hiszen a cserealkatrész, vagy javítás ára jóval többe kerül, mintha alkalmaznánk a fejlett karbantartási megoldásokat.


Néhány szabályt azért be kell tartani:

1. Legyen azonnal beszerezhető, vagy elérhető cserealkatrész a berendezéshez.

2. Jól felkészült szakembereket, vagy vállalkozást kell alkalmazni -főleg ha bonyolult berendezésről van szó- akik gyorsan el tudják végezni a javítást, az alkatrész cserét.


2. Tervszerű megelőző karbantartás (TMK)

TMK1:

A több névvel illetett: periodikus, idő- vagy naptár alapú, preventív, merev ciklusidejű, vagy tervszerű megelőző karbantartás gyakorlatában minden géptípust ütemterv szerint vizsgálnak és végeznek rajta javításokat még azelőtt, hogy az adott hiba kialakulása statisztikailag várható lenne. Régóta ismert az, hogy a hasonló gépek csoportjai ugyanazzal a gyakorisággal hibásodnak meg, így ha hosszú idő alatti átlagot tekintünk, akkor a meghibásodások várható ideje bizonyos valószínűséggel előre jósolható. Ennek mérőszáma az MTBF (Mean Time Between Failure), a meghibásodások közt eltelt átlagos idő. A meghibásodások valószínűségét az üzemidő függvényében az úgynevezett „kádgörbe” szimbolizálja:

Minél pontosabban ismerjük a gépek meghibásodási statisztikáját, minél több gépre válnak ismertté az MTBF értékek, annál jobban lehet a „naptár alapú”, megelőző karbantartási-javítási munkákat tervezni.


TMK2:

A TMK olyan tevékenységeket is magába foglal, mint a kenőanyag és a szűrők időszakos cseréje, a periodikus tisztítások és szemrevételezések, stb. Ezek a karbantartási tevékenységek ütemezhetők naptári tervek alapján, a gép üzemideje alapján, legyártott alkatrészek száma alapján, stb. Ez a típusú karbantartás tervezés a múlt század 80-as éveiben terjedt el és vált igen népszerűvé. Ennek oka az, hogy kisméretű, de nagy teljesítményű, olcsó számítógépek jelentek meg és terjedtek el széles körben a piacon, és ezek alkalmasaknak bizonyultak a karbantartási feladatok tervezésére, valamint a tervezéshez szükséges statisztikai adatok összegyűjtésére.

A TMK gyakorlatának előnyei mellett hamar felismerték hátrányait is. Ezek közül a legnagyobb az, hogy minden tervezett, de nem feltétlen szükséges javítás, gép-megbontás hibát eredményezhet. A javítások után a meghibásodások gyakorisága megnő, vagyis csökken a gépek megbízhatósága. A periodikus generál javítások 20-25% indítási hibával járnak. A gépek minden generáljavítás után a kádgörbe elejére kerülnek.

Az is nyilvánvaló, hogy a TMK a forrásokat nem hatékonyan használja fel. Nem csak ott végeznek javítási és karbantartási munkákat, ahol az elengedhetetlen. Ez a hozzáállás a szükségesnél nagyobb készleteket és munkaidőt igényel. Ennek ellenére napjainkban elterjedten alkalmazzák.

folytatás következik.

 

 

 

 

Vissza a hírekhez

Mindannyiunk munkaterületén elengedhetetlen az előírt biztonságtechnikai, munkavédelmi, tűzvédelmi dokumentációk megléte, azok helyessége.

Ingyen kínáljuk Önnek a megoldást!

villamos biztonságtechnikai
állapotfelmérés

munkavédelmi
állapotfelmérés

tűzvédelmi
állapotfelmérés

Minden elkötelezettség nélkül elvégezzük vállalkozása, vagy a beosztásához tartozó terület villamos biztonságtechnikai, munkavédelmi, tűzvédelmi állapotfelmérését. Szakértő kollégáink átvizsgálják a meglévő dokumentációkat, feltérképezik a hiányosságokat és javaslatot tesznek azok megszüntetésére.
Ha a napi feladatok lefoglalják, ha nem kenyere az adminisztráció, bízza ránk a biztonságtechnikai állapotfelmérést.
Keressen meg bennünket, és mi levesszük válláról ezt a terhet!